csemeténk nem tudott visszaaludni a hajnali kettőkor megkezdett és háromkor befejezett szopizás után, így az álmából sírással felébresztett Apa azt javasolta, aludjon a leányzó velünk. nem esett nehezemre ezt a megoldást választani, és nevelési, szoktatási elvek ide, vagy oda, nagyon jó érzés volt, hogy Sára babánk ott szuszog mellettünk a nagy ágyban. reggel meg is kaptuk a jutalmunkat az engedékenységünkért: bár először megijedt, hogy hová tűnt mindenki(mert mi kicsusszantunk mellőle az ágyból, míg ő tovább durmolt), amikor mindkét szülőegység fölé hajolt vigasztalni, nagyon boldogan mosolygott, gügyörészett, szóval cuki volt, nna.
a képeken Apjával -egyik kicsit homályos, a másikon ES éppen tüsszent, de azért szerintem idillikus. :)
valamint egy szintén homályos kép, a rozsdafarkú családról, három, vagy négy kis bóbitás hajú (hasonlít a frizurájuk Sáráéhoz :) ) fióka kelt ki a kocsibeálló egyik gerendájára épített fészekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése