2010. július 1., csütörtök

a hős

látható a lenti képeken. és hogy miért is hős? tegnap voltunk orvosnál, hogy megkapja a 2 hónapos oltásokat. hétfőn és kedden nagyon sokat és újfajta, nagyobb hangerővel sírt, ezért féltem, hogy mi lesz itt szerda délután az orvosnál. és mi történt? Emma Sára az odafelé úton ugyan sírt, de a rendelőben nézelődött: képeket, másik babákat, gyerekeket, a várakozás közben el is aludt a vállamon. két szurit kapott a combjaiba, az egyikért nem is szólt, a másikért (a fájdalmasabbért) hangosan felsírt, de amint felvettem megnyugodott. így az én ügyes nagy lányom volt szinte az egyetlen baba, aki sírás nélkül jött ki a rendelőből. nagyon-nagyon büszke voltam rá. ja és nem is apró: 59,5 cm és 5855 gramm. a doktornő is megdicsérte a hurkáit.
tudja még ezenkívül tegnapról mára azt a mutatvány, hogy nem csak felfelé nézelődik, hanem oldalra fordított fejjel az oldalra helyezett dolgokat is tanulmányozza és már olyan, mintha beszélgetne is velük.
valamint ma reggel, bár szerintem ez egyedi eset: magától visszaaludt és 40 percen át szunyókált még a reggeli ébredést követően! hurrá!

hétvégén Szemesen voltunk, ez volt az első nagy utazásunk, amit odafelé nagyon jól bírt, nem is ébredt fel. visszafelé viszont felébredt, mert melege volt, Budaörs magasságban meg is etettem, vissza is aludt volna, de a városban a sok lámpa miatt felébredt. utána kicsit nehéz 20 perc következett, de végül hazaértünk. Szemesen B készített képeket a telefonjával, majd megkérem, hogy tegye fel, de itt a ma készült képek okos, hős Sáráról, a rózsájáról (a születése előtt vettük és most nyílt ki), meg a kedvenc levenduláról.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése