Kitalálunk valamit

 Zsófi egyre ügyesebben fogja a dolgokat, próbálkozik a nevetéssel és az oldalra fordulással. Kedves, békés, szemlélődő általában, de ha begurul... akkor jó erőteljesen és határozottan sír. Végre eltűntek a tejkiütések, szép a pofija, szép a szeme, de még mindig titokzatos színű.

Sári már produkált a szűkítővel felszerelt WC-be, mindannyian nagyon büszkék vagyunk... :)
Továbbra is szeret segíteni, most már a konyhát is felfedezte, ma együtt csináltuk az ebédet, utána pedig mosogattunk, ő öblített elég ügyesen.
Zsófival mindig nagyon kedves, de nem viszi túlzásba, és olykor rátör a féltékenység.

Beszélőkéje továbbra is nagyszerű:
"Bele ne ess a mosogatóba, Anya, mert nagyon pici... kitalálunk valami mást, abba belemehetsz."

"- Hol a Vakarcs?
- Szerintem a szobádban.
- Nem ott van, nem vittem be, ne viccelj már Anya!"

"Elég volt a türelmemből, most már jöjjön Apa! " (Dudu mama fürdette)

"- Ennyire viszket a fejed?
- Igen, valami bogár megmászta a fejemet."

"Ne szomorkodj Anya, nehogy belebillenj a szomorúságba."