2013. április 17., szerda

büszkeség

Be kellett mennem főzni, de Sára még kint maradt a teraszon. Egyszercsak fut befelé, kiabál be a nyitott ajtón: "Ott egy katica  padon, tessék megnézni!"
Megígértem, hogy megnézem a konyhaablakból, ő meg már szaladt is vissza! nagyszerű érzés volt, hogy egyedül is ki lehet engedni, hogy hintázik, labdázik, és ha felfedez valamit, akkor nem rest felszaladni a házhoz és ujjongva mesélni, hogy ott egy katica!



ilyen is van.  nemcsak fáradtság, szigorkodás, éjjel két gyerekkel (nem) alvás, semmi másra nincs időm érzés, hanem nagy-nagy büszkeség és csodálat a gyerekeim felé.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése