Szóval a Rozival az van, hogy sárga és enyhén náthás már régóta, ezért voltunk vérvételen , vizelet meg orr-torok váladék vizsgálaton. Az egyébként nagyon kedves és szimpi doktornő szerint lehetséges, hogy be kell majd feküdnünk antibiotikum-kúrára a kórházba. Ez nagyon-nagyon megijesztett. Nehéz ott lenni a sok kisebb, nagyobb beteg gyerek között bezárva és nehéz látni, ahogy tűvel szúrkodják a 2 hónapost, akit még a széltől is óvunk.
Szerencsére ma azt mondta a drnő, hogy elég a szájon át adott antibé, nem kell befeküdnünk...huhh, egy hatalmas szikla zuhant le a szívemről!
Láttam sok beteg gyereket ott az osztályon piciket, nagyokat és sok kedves, lelkes orvost és nővért.
Minden tiszteletem az övék!!!!
Jozi egyébként egyelőre használja a cumiját, nézegeti a kezét, követi a tekintetével az elhaladó dolgokat és jókat tud mosolyogni, nevetgélni. Hajacskája égnek áll, mint Sáráé régen és sajnos még az anyatejes kiütései is megvannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése